Fogalomtár
 
Drágakövek kristályos szerkezete
  A drágakövek keletkezéséről szóló fejezetben már említettük, hogy a magmában található anyagok részecskéi igen nagy energiával mozognak és szinte kifejezhetetlen gyakorisággal ütköznek össze egymással. E mozgásuk közben olyan helyzetet igyekeznek fölvenni, amelyben energiájuk a lehető legkisebb. Ha pl. hűlés következtében két atom olyan helyzetben kerül egymás mellé, hogy nincs elegendő energiájuk a szétválásra, kémiai kötés jön közöttük létre. E kötések bizonyos szabályszerűség szerint ritmikusan ismétlődnek. Ez a leírás csupán a bonyolult folyamatok szemléltetését célozza, amelynek eredménye a valóságban érzékelhető kristályos szerkezet: az atomok meghatározott szabályok szerinti, az adott kristályrendszerre jellemző háromdimenziójú elrendeződése. Egy dimenzióban szemlélve ez annyit jelent, hogy a kristályban a tömegpontok (ionok, atomok) azonos távolsággal pontsorokba rendeződnek. Ha egy pontsort azonos távolsággal, önmagával párhuzamosan végtelen sokszor eltolunk, síkhálót nyerünk. Ha egy síkhálót a tér harmadik irányában végtelen sokszor megismétlünk, akkor térrácsot kapunk. Geometriailag a kristályoknak ez a struktúrája három vektorral jellemezhető, és ezeknek a vektoroknak az egymáshoz viszonyított hossza és egymással bezárt szöge jellemzi az illető kristályrendszert. A térrács szimmetriája külsőleg a kristályt határoló lapok ismétlődésében mutatkozik meg.
  Szimmetrián a kristály valamely elemének (tömegpont, kristálylap) törvényszerű ismétlődését értjük. A megfelelő szimmetriaelemek szerinti ismétlődést az ún. fedési műveletek segítségével észlelhetjük.
  A kristályszimmetria elemei: a szimmetriatengelyek, a szimmetriasíkok, a szimmetriaközpont (szimmetriacentrum) és az elforgató tükrözési tengely.
  A szimmetriatengely olyan tengely, amely körül egy kristály úgy elforgatható, hogy önmagát fedi. A kristályoknak legfeljebb 13 szimmetriatengelye lehet.
  A szimmetriasík a kristályt tükörképszerűen két egyenlő félre osztja. A kristályoknak legfeljebb 9 szimmetriasíkja lehet.
  Szimmetriaközpontról akkor beszélhetünk, ha egy kristályon minden laphoz azonos értékű, párhuzamos ellen lap található.

  Az elforgató tükrözési tengely két művelet kombinációjából adódik:
            a, elforgatás egy tengely körül és
            b, tükrözés egy síkon át.

  A kristályos állapot a természetben található igen sok ásványnál síklapokkal határolt, külső megjelenés alapján szabad szemmel megállapítható. Ilyen esetben makroszkópos kristályokkal van dolgunk.
  Számos anyagnál azonban a kristályos szerkezet szabad szemmel nem ismerhető fel. Ezek ún. mikrokristályos anyagok. A kristályos állapotot ezeknél az anyagoknál főképpen a röntgen- vagy elektronsugaras szerkezetvizsgálat segítségével lehet megállapítani.

2. ábra
A gyémánt kristályrácsa

Kapcsolódó témakör. kristályrendszerek és kristályformák
 

Copyright(C ) 2007, Minden jog fentartva! Drágakővésnök.hu