Drágakövek leírása
 
Spesszartin

 Színe: narancstól a vörösig

 Átlátszósága: átlátszó áttetsző

 Mohs-keménysége: 7-7,5

 Kémiai összetétele: Mn3Al2[SiO4] mangán-alumínium-szilikát

 Karcszíne: fehér

 Fő fénytörésmutatói: 1,79-1,81 (szintetikus spesszartiné 1,800)

 Fajsúlya: 4,12-4,20 (szintetikus spesszartiné 4,19.)

 Max. kettőstörése: nincs

 Hasíthatósága: tökéletlen

 Diszperziója: 0,027

 Törése: kagylós, szilánkos, rideg

 Pleokroizmusa: nincs

 Kristályosodása: szabályos

 Abszorpciója: 495.0, 484.5, 481.0, 475.0, 462.0, 457.0, 455.0, 440.0, 435.0, 432.0, 424.0, 412.0, 406.0, 394.0

 Kristályformája: rombtizenkettős, ikozitetraéder

 Fluoreszcenciája: nincs

  Elnevezését a Spessart-hegységről (Németország) kapta. A spesszartin ritka drágakő.

  Színe: a narancssárgától a tűz-vörösön át a barnás-vörösig terjedhet. Ezzel ugyan a hesszonithoz hasonlít, de nincs szemcsésolajos megjelenése.
  Tanzániában nemrégen különleges spesszartinokat találtak: pirop-pesszartin elegykristályokat, színváltó tulajdonságokkal: színük nappali fényben kékeszöld, mesterséges fényben bíborvörös. Ennek magyarázata a kristály vanádium-krómvas-titán-tartalma. (Mérhető tulajdonságai: sűrűsége 3,88; törésmutatója: 1,765) Hasonló színváltó gránátról adtak hírt 1967-ben Norvégiából. Az ilyen kövek ritkaságnak számítanak, és többnyire gyűjteményekbe kerülnek.

  A spesszartin kémiai összetétele: mangán-alumínium-szilikát, és rendszerint az almandinnal alkot elegykristályt, amelyből vas kerül bele.

  Törésmutatója a refraktométeres mérhetőség határán mozog (a brazil köveké 1,803-1,805)

  Jellegzetes zárványai: hajlott zászlók apró folyadékcseppekből, megjelenésükben csipkére emlékeztetnek. Néha egyenes növekedési sávokat is láthatunk.

  Előfordulásai: Sri Lanka, Felső-Burma, Madagaszkár, Brazília, Ausztrália, Tanzánia, Norvégia

  Összetéveszthető a hesszonittal 
 

Copyright(C ) 2007, Minden jog fentartva! Drágakővésnök.hu