Színe: zöld, smaragdzöld | Átlátszósága: átlátszó áttetsző | Mohs-keménysége: 6,5 | Kémiai összetétele: Ca3Fe2[SiO4] kalcium-vas-szilikát | Karcszíne: fehér | Fő fénytörésmutatói: 1,888-1,889 | Fajsúlya: 3,82-3,85 (szintetikus demantoidé 3,859) | Max. kettőstörése: nincs | Hasíthatósága: tökéletlen | Diszperziója: 0,057 | | Törése: kagylós, szilánkos, rideg | Pleokroizmusa: nincs | Kristályosodása: szabályos | Abszorpciója: 701.0, 693.0, 640.0, 622.0, 485.0, 464.0, 443.0 | Kristályformája: rombtizenkettős, ikozitetraéder | Fluoreszcenciája: nincs |
Elnevezése annyit tesz, mint gyémánthoz hasonló. Erre igen magas fénytörése, tüze és fényvisszaverése ad alapot.
Színe: zöld, enyhén sárgás árnyalattal, de előfordul smaragdzöldben is.
A 0,2 g (1 karát) fölötti csiszolt kövek ritkaságszámba mennek, ennélfogva nagyon értékesek. Színszóró képessége magasabb, mint a gyémánté! Ennek 0,057, míg a gyémánté 0,044.. Fénytörésmutatója, ami a fény kilépésének határvonalát is meghatározza, igen magas: (1,888-1,889) vagyis a hagyományos refraktométerünkön már nem mérhető: negatív olvasatot kapunk!
Kémiai összetétele kalcium-vas-szilikát. Tartalmaz továbbá magnéziumot, mangánt, alumíniumot és krómot, mely utóbbinak szép zöld színét köszönheti.
Zárványai igen jellegzetesek: lófarokszerű bisszolitrostok, amfibol-azbeszt, gyakorlatilag minden demantoidban megtalálhatók.
Lelőhelyei az Urálban (először 1868-ban), később Kongóban.
A demantoidot esetleg össze lehet téveszteni a krómmal színezett YAG és linobat (lítium-niobát) műtermékekkel, de ezek sűrűsége mindkét esetben jóval nagyobb a demantoid-gránáténál.
|