Drágakövek leírása
 
Kunzit

 Színe: ibolyás-rózsaszín, világos ibolya

 Átlátszósága: átlátszó

 Mohs-keménysége: 7

 Kémiai összetétele: LiAl (Si2O6) lítium-alumínjum-szilikát

 Karcszíne: fehér

 Fő fénytörésmutatói: 1,660-1,676

 Fajsúlya: 3,16-3,20

 Max. kettőstörése: 0,014-0,016

 Hasíthatósága: tökéletes az elülső sokszöglap irányában

 Diszperziója: 0,017

 Törése: egyenetlen, rideg

 Pleokroizmusa: jól látható: (trikroizmus): ametisztibolya, rózsaszínű, színtelen

 Kristályosodása: monoklin

 Abszorpciója: nem értékelhető

 Kristályformája: prizmák

 Fluoreszcenciája: narancsszínű

  Elnevezését: Kunz drágakőszakemberről kapta, aki először ismertette behatóan. A kunzitot 1902-ben fedezték föl Kaliforniában.

  Színe: szép rózsaszínű vagy ibolyás rózsaszínű. Allokrómás ásvány, vagyis színe idegen nyomelem beépülésére vezethető vissza: a kevés mangántól

  Kémiai összetétele: lítium-alumínjum-szilikát: Li02 . A1203 • 4 Si02. Image Kristályrendszere: monoklin. Kristályformái: monoklin prizmák, soklapú és sokszögű végződésekkel. Igen rideg, amit tárolásnál és foglalásnál figyelembe  kell vennünk (együtt tárolt köveket egyenként kell becsomagolni). Színe idővel fakulhat. 400 °C-ra hevítve viszont javul.

  Jellegzetes zárványai orientált maratási csatornák, amelyekből érdekes üreges tömlők ágaznak ki. Nagyon tiszta kövekben gyakran találkozunk hegesedésekkel, bennük háromfázisú zárványokkal.

  Előfordulása: az első kunzitokat Kaliforniában, San Diego megye Pala kerületében találták. Voltak közöttük igen nagy kristályok is (1 kg-ig). 1910 óta fontos lelőhelyek még Madagaszkár, Brazília, Felső-Burma.

  Összetéveszthető: topázzal, turmalinnal, ametiszttel, üveggel.
 

Copyright(C ) 2007, Minden jog fentartva! Drágakővésnök.hu