Drágakövek leírása
 
Jáspis

 Színe: minden szín és árnyalat, többnyire foltos v. sávos

 Átlátszósága: átlátszatlan

 Mohs-keménysége: 6,5-7

 Kémiai összetétele: SiO2, szilícium-dioxid

 Karcszíne: fehér, sárga, barna, vörös, stb.

 Fő fénytörésmutatói: kb.1,54

 Fajsúlya: 2,58-291

 Max. kettőstörése: + 0,009

 Hasíthatósága: nincs

 Diszperziója: 0,013

 Törése: egyenetlen, héjas, viaszfényű

 Pleokroizmusa: nincs

 Kristályosodása: trigonális

 Abszorpciója: nem értékelhető

 Megjelenési formája: finomszemcsés aggregátum

 Fluoreszcenciája: nincs

  Elnevezése a görögből származik, és annyit tesz, mint lángolt kő.

  Színe: gyakorlatilag minden színben előfordul. Akár sávos vagy foltos színeltérésekkel is

  Jáspisfélékből készültek az első vésetek, melyek ránk maradtak. Már a Perzsa birodalomban is használták, elsősorban pecsételő hengereket készítettek belőlük. Napjainkig kedvelt kő. Kaboson csiszolatok, vésetek, iparművészeti tárgyak, kisebb-nagyobb használati tárgyak készítenek belőle.

  Igen sokféle fajtája létezik.
A legfontosabbak:
A szarukő: átlátszatlan, szürke, barnásvörös, ritkán zöld vagy fekete. Igen korán ismert változat: óbabiloni pecsét- hengerek is készültek belőle.
Az egyiptomi jáspis: átlátszatlan lángvörös vagy sárga színű kő. Tulajdonképpen opáltartalmú alapmasszába beépült kisebb-nagyobb kvarcszemcsékből áll.

A nunkircheni jáspis: szürkésfehér, sárgás vagy barnásvörös színű, majdnem mindig vannak benne kis karcerek és kvarcdrúzák. Berlini kékkel festik, és lápis lazuli utánzására használják. Ezért helytelenül német lápisznak, angolul swiss (=svájci) lápisznak is hívják.

  A jáspisnak igen sok érdekes, de a drágakőminőséget nem, vagy alig elérő változata ismert. Ezért megmunkálás előtt nagyon fontos megvizsgálni az anyag szerkezeti egyenletességét, repedezettség mentességét.

  Kémiai összetétele Si02, vagyis szemcsés-tömör kvarc, különféle adalékanyagokkal (20 százalékig). Ezek az anyagok határozzák meg az anyag alapvető fizikai tulajdonságait is (pl keménység, sűrűség, karcszín, megmunkálhatóság, stb.)

  Szerkezete: tulajdonképpen finomszemcsés kvarcváltozat (nem rostos, mint a kalcedon). Keménysége: valamivel a 7-es alatt van.

  Igen gyakori előfordulású. Gyakorlatilag a Föld szinte minden területén rálelhetünk. Pl.: India, Oroszország, USA, Franciaország, Németország, stb. Magyarországon is vannak lelőhelyei (pl.: Gyöngyösoroszi)

 

Copyright(C ) 2007, Minden jog fentartva! Drágakővésnök.hu