Drágakövek leírása
 
Labradorit és spektrolit

 Színe: sötétszürkétől a feketéig, kékes, vagy tarka színjátékkal

 Átlátszósága: átlátszatlan

 Mohs-keménysége: 6-6,5

 Kémiai összetétele: K2O Al2O3 6SiO2 kálium-alumínium-szilikát

 Karcszíne: fehér

 Fő fénytörésmutatói: 1,560-1,568

 Fajsúlya: 2,69-2,70

 Max. kettőstörése: + 0,008

 Hasíthatósága: tökéletes

 Diszperziója: nincs

 Törése: egyenetlen, szilánkos

 Pleokroizmusa: nincs

 Kristályosodása: triklin

 Abszorpciója: nem értékelhető

 Kristályformája: táblás prizmák, többnyire vaskos aggregátum

 Fluoreszcenciája: sárga sávozott

   Elnevezését a Labrador-félszigetről kapta, ahol az első követ 1770-ben egy misszionárius találta. Találtak ilyen követ Finnországban is, ahol a spektrolit nevet adták neki, mert a szivárvány (spektrum) színeit mutatja (lithosz=kő, görög).

   labradoritok, és spektolitokA labradorit alapszíne átlátszatlan sötétszürke, feketésszürke. Jellegzetes fényalakzata, amely egyben kedveltségét is magyarázza, az ún. labradoreffektus (labradorizálás), amely során a kő ráeső fényben kékes színjátékban, míg a spektrolit a szivárvány színeiben tündököl. Gyakoribb a kék színű labradorizálás, ritkább és keresettebb is a teljes spektrumot átfogó színjáték. Ennek valószínű magyarázata a kőben található ikerlemezes felépítés, amelyben albit és anortit váltakozik. A lemezkéken fényinterferencia-jelenség jön létre. Megjegyzendő, hogy létezik teljesen színtelen labradorit is, amely szintén mutatja ezt a különleges fényjátékot.

  Kémiai összetételét tekintve a labradorit is plagioklász, mint az albit-holdkő, de eltérő összetételi arányokkal: 2 rész albitot (Na-földpát) és 3 rész anortitot (Ca-földpát) tartalmaz.

   Lelőhelyei: Kanadában (Labrador, Új-Foudland), Madagaszkár szigete, Mexikó, Oroszország, USA, Finnország. 

labradorit kristályformája 

 
 

Copyright(C ) 2007, Minden jog fentartva! Drágakővésnök.hu