Drágakövek leírása
 
Türkiz

 Színe: égszínkék, kékeszöld, almazöld, többnyire barna vagy fekete foltokkal.

 Átlátszósága: átlátszatlan

 Mohs-keménysége: 6 (az Izraeli eilatié: 4-4,5)

 Kémiai összetétele: CuAl6[(OH)2IPO4]4.4H2O réztartalmú bázisos alumínium-foszfát

 Karcszíne: fehér

 Fő fénytörésmutatói: 1,61-1,65

 Fajsúlya: 2,56-2,85 lelőhely szerint változó

 Max. kettőstörése: + 0,04

 Hasíthatósága: nincs

 Diszperziója: nincs

 Törése: kagylós egyenetlen

 Pleokroizmusa: gyenge

 Kristályosodása: triklin

 Abszorpciója: (460.0), 432.0, 422.0

 Kristályformája: (ritkán kicsi fürtös) veseszerű aggregátumok

 Fluoreszcenciája: gyenge: zöldessárga, világoskék

  Elnevezése annyit tesz, mint „török kő” (turko=török).

  A türkiz színe átlátszatlan égszínkék vagy zöldeskék, kékeszöld, almazöld, sárgászöld. A kék szín a réztartalomtól, a zöld a két vegyértékű vastól (5 %-ig) és a krómtól függ.

  Igen régen ismert és kedvelt kő. Szép kék és zöld színe miatt, amely arany társaságában különösen szépen érvényesül, már az egyiptomiak is kiemelt szerepet tulajdonítottak neki. A Sínai-félszigeten nyitott bányáikból kitermelt kövek több (pl.: skarabeusz) véset alapanyagát adták. Később is, a középkorban, szintén nagyra becsült kő volt. Különféle csodálatos erőt tulajdonítottak neki; azt tartották, hogy megóv a lezuhanástól, és lelki egyensúlyt biztosít. Ugyanakkor, ha a kő gazdája megbetegszik, vagy meghal, vele a kő is megfakul, meghal. Ennek magyarázata lehet a türkizre jellemző tulajdonsága, hogy hő hatására és a kisebb vegyi hatásokra (lázas ember testhőmérséklete, izzadságának vegyi összetevői elegendőek lehetnek) megfakul, vagy megzöldül. A keleti népek szintén nagyon kedvelik. A nagyobb kövekből kultikus alakokat készítettek, vagy a korán egyes sorait vésték bele. Több olyan remekmű származik kezeik közül, melyben a vésetet arannyal töltötték ki, ezzel kiemelve a véset kontrasztját. Minden arab hordott türkizköves gyűrűt, akár olcsó ónfoglaltban is, mert úgy gondolták már a kis türkizkő is szerencsét hoz. A keleti népszerűség kiterjedt a zöld türkizekre is, míg Európában inkább a kék változat volt kedvelt. Észak-Mexikó őslakosai szintén kedvelték; ők valószínűleg „chalchihutil” névvel illették. Európába a türkiz keletről, Perzsiából, Arábiából, a Sínai-félszigetről Törökországon keresztül kerülhetett.

  A türkiz is azok közé a drágakövek közé tartozik, amelyek ki vannak téve a divat hullámzásának. Néhány éve „az év drágaköve” volt és mindenki türkizt akart venni magának.

  A türkizekben gyakran találkozunk sötét színű erezettel, amelyet mátrixnakImage neveznek. Ez tulajdonképpen idegen anyagok beépülése az ásványba. A barna erezés limonit, a sötétszürke homokkő, a fekete jáspis vagy pszilomelán. A mátrixtürkizek megítélése nagyrészt a divattól függ. Sokan a kőben levő hibának tartják, és azért bizalmatlanok vele szemben. Néha meg annyira keresetté válik, hogy a türkizekre tussal erezést rajzolnak, ami természetesen hamisítás. Ez nagyítós vizsgálattal azonnal fölismerhető részben a rajzolatok alakjáról részben a megszáradt tuscseppekről.

  Figyelem a viselésnél! Nagyon kell vigyáznunk arra, hogy a türkizek ne legyenek kitéve nagyobb hőhatásnak (250 °C-nál fakózöld lesz), erősebb napsütésnek, ne érintkezzenek savakkal, lúgokkal, mert elveszíthetik szép kék színüket. Mert a szappanos víz, zsíros, olajos anyagok beleszívódhatnak a kő porózus felületébe, ezzel megváltoztatva annak színét!

Kémiai összetétele igen bonyolult: CuO. 3 Al2O3.. 2 P2O). 9 H2O réztartalmú bázisos alumínium-foszfát
Keménysége: 6-os, az eilatié (Izrael): 4-4,5-es. Ez utóbbi nagyon puha. A levegőben áramló por is bemattítja! (hosszabb idővel még a vitrinben is.)
Sűrűsége a porozitástól függ, ez utóbbi viszont nagyrészt jellemző a lelőhelyre:
perzsa türkiz 2,75-2,85; sínai 2,81; tibeti 2,72; USA 2,60-2,70; eilati 2,56-2,70

  A türkiz előfordulásai közül legrégibbek a sínai bányák, a Szuezi-öböl közelében. Az i. e. 4000-ben már működtek, i. e. 1400-ban ki is merültek. Irán lelőhelyei részben elsődlegesek, részben másodlagosak. A „perzsa” türkizek Szép színük miatt mindig nagyon kedveltek voltak. Az USA fontos türkizszállító. Több államban is vannak lelőhelyek (Új-Mexikó, Nevada, Arizona, Kalifornia, Kolorádó), részben már a történelem előtti időkből. Ma is fontos szállítók még Afganisztán, Kína (Tibet) és Izrael (Eilat). Az izraeli türkizeket malachittal összenőve találják.

  A türkiz összetéveszthető egy sor ritka szerves anyaggal vagy ásvánnyal: az odontolit (ún. fogtürkiz) megkövesedett őslényfog, amelyet vasfoszfát színezett meg. A variszcit, a krizokolla, a lazulit, a wardit bizonyos esetekben összetéveszthető a türkizzel, bár mérhető mutatóik alapján mind megkülönböztethetők. Az előbb említettek viszonylag ritka ásványok, a gyűjtők kedvelik.

  A hamisításokkal és utánzatokkal kapcsolatban beszélnünk kell a festésről, a sajtolt türkizről és a szintetikus türkizről.
A türkiz festésére többféle eljárás létezik: előfordul, hogy a szín intenzívebbé tételére zsiradékkal, olajjal vagy paraffinnal kezelik. Ez viszonylag könnyen kideríthető, ha (nem feltűnő helyen, Pl. a kő alján) oldószert cseppentünk rá. Előfordul, hogy a követ festékkel (p1. berlini kékkel) kezelik. Hamar elárulja a „túl Szép kék” szín. Ám a festéket egy csepp ammóniák mindjárt föloldja (ugyancsak nem föltűnő helyen alkalmazandó). A legmodernebb kezelési módszer, ha a porózus türkizbe műgyantát sajtolnak, ez nem csupán a színt, hanem a fényt is javítja. Ezt legkönnyebben úgy fedezhetjük föl, ha a kőhöz (hátul) megtüzesített tűt érintünk: rögtön megérezzük a „patikaszagot” és nagyítóval meglátjuk a műgyanta megolvadásának nyomait. Egy csepp sósav is feloldja a műgyantát.
Már nem a kezelt kövek, hanem az utánzatok közé tartozik az ún. sajtolt türkiz, amelyet alacsony sűrűsége árul el: 2,39-2,49.
1970-ben jelent meg a piacon Gilson a maga szintetikus türkizével. Mért adatai megegyeznek a valódiakkal. Megkülönböztetése elsősorban mikroszkópos vizsgálattal lehetséges: felszíne ui. egyenletes, golyós-szivacsos felépítésű, ún. „kenyérszelet” hatást kelt; erős átvilágításban a szintetikus türkiz majdnem mindig felvillan, a valódi mindig sötét marad, tehát teljesen átlátszatlan. Gyakorlott szemnek nem okoz gondot.

 

Copyright(C ) 2007, Minden jog fentartva! Drágakővésnök.hu