Drágakövek leírása
 
Lápisz lazuli vagy lazúrkő

 Színe: fehéreskék, kék, sötétkék

 Átlátszósága: átlátszatlan

 Mohs-keménysége: 5-6

 Kémiai összetétele: Na8(Al6Si6O24)S2 kéntartalmú nátrium-alumínium-szilikát

 Karcszíne: világoskék, kék

 Fő fénytörésmutatói: 1,5 körül

 Fajsúlya: a tiszta lazúrkőé: 2‚38-2,42
lapis lazuli kőzeté: 2,7-2,9 minél több pirit épül bele, annál magasabb.

 Max. kettőstörése: nincs

 Hasíthatósága: nincs

 Diszperziója: nincs

 Törése: aprókagylós szemcsés

 Pleokroizmusa: nincs

 Kristályosodása: szabályos

 Abszorpciója: nem értelmezhető

 Kristályformája: többnyire szemcsés aggregátumok

 Fluoreszcenciája: erős: fehér felvillanások

 Image
  Elnevezése: lazavard, perzsa eredetű, és a középkorban került Európába arab közvetítéssel. A latin származású lápisz lazuli (=kék kő) nevet a  középkorban kapta.

  Színe: egészen a kékesfehértől majdnem a feketéskékig változhat. A jó minőségű lazúrkő erőteljes sötétkék (ultramarinkék) színű A lapis lazuli szépségét az aranyló piritkristályok emelhetik. Ritka az olyan lapis, ami teljesen Image piritmentes. Ma főleg sok mészkövet tartalmazó, világosabb színű köveket bányásznak (ún. Chile-lapis). Mérsékelt hevítéssel a szín javul. A Chile-lapisokat festeni is szokták, különféle növényi anyagokkal, továbbá a fényhatás fokozására, lakkozni és viaszozni. Míg a természetes anyagokkal való kezelés nem minősül hamisításnak, a mesterséges anyagok (lakk, viasz stb.) alkalmazása igen.

  A lazúrkő felhasználása az ősi időkbe nyúlik vissza, és igen sokrétű:
A perzsa birodalom csodálatos falfestésein két szín ragyog élénken; az arany és az ultramarinkék. Az előbbit vékony aranylemezek felvitelével, utóbbit általában kiváló minőségű ultramarinkék színű lapis lazuli porrátörése, majd gondos iszapolása útján nyerték. Később is ilyen festékanyagokat használtak, pl.: a Bécsi Képes Krónika, vagy a Korvinák miniatűrjeinek kékeihez is, egészen az 1800-as évekig. (csak az 1800-as évek eleje óta állítanak elő mesterséges úton ultramarinkék színt.)
Talán a legrégebbi feldolgozott lazúrkő Kr.e. 3500 tájáról került elő egy az Ur városában, Winckelmann által feltárt, király sírjából, ahol mozaikba alkalmazták. Kedvelt anyag volt mozaikokban a későbbi századokban is. A XVI-XIX. századokban kiváltképp elterjedt az un.: Római-mozaikokban, hasonlóképpen, mint a világhírű Taj-Mahal művészi kőmozaikjaiban. Talán e kőből a legmonumentálisabb alkotást II. Katalin cárnő készíttetette Szentpéterváron. Az Izsák templomot részben e kőből faragott oszlopok felhasználásával építették, valamint a főváros melletti Carszkoje Szelonak nevezetessége, az un. Lyon-terem, ahol lazúrkőből készült a falak padló menti borítása, a kandalló burkolata, az ajtókeretek, tükrök és a képkeretek
A szép kék színű lazúrkő, kedvelt ékköve volt már az ó- és a középkor emberinek is. Kisebb darabokból ékszerköveket készítettek. Pecsétgyűrűk, függelékek, amulettek, golyók, láncok sokasága maradt ránk. Az Ó-görögök és a rómaiak zafírnak nevezték. Plinius meg is említi, hogy: benne az aranyló pontocskák, mint éjszakai égen a csillagok, úgy ragyognak.
A nagyobb darabjaiból, önállóan megmunkálva használati tárgyakat készítetek. A Francia koronakincsek  jegyzéke felsorol több szép műtárgyat is. Pl.: egy bárka formájú igen sok darabból álló ivókészletet, vázát, kardmarkolatot, stb. céljára, de csiszoltak belőle gyönyörű dísztárgyakat, használati tárgyakat is.
  Napjainkban is megtartotta népszerűségét a lápisz lazuli. Hasonlóan az előbb leírtakhoz, a szép ultramarinkék lápisz, ma is kedvelt ékszerkő. Megjegyzendő, hogy finom vésési munkálatoknál (pl. címervésés) gyakori probléma a piritszemcsék kifordulása, ezzel nem kívánt „gödröt” hagyva maga után. Nagyobb darabjaiból ma is dísz, és használati tárgyak készülnek

  Figyelem a viselésnél! Fontos tudnunk, hogy savakra, lúgokra, hőre nagyon érzékeny. Forró fürdőzés, takarítószerek, esetleg kézmosás, stb megváltoztathatják a kő színét!

Lapis lazuli kristály sematikus rajza
Kémiai összetétele igen bonyolult elegykristálysor, amelynek tagjai:
        a tulajdonképpeni lazúrkő: 3 Na90•A1903•2 Si09•2 NaS3
        a szodalit :3 Na90 . Al203 . 2 Si09 • 2NaC1
        a haüyn:    3 Na20 • Al203 • 2 Si02 • 2 .


ImageA lazúrkő tulajdonképpen kőzet, amelyben az elegykristálysor már említett alkotóin kívül, még a következő fontos ásványok fordulnak elő:
        diopszid: CaO MgO2 SiO2 (piroxén),
        csillám: fiogopit és muszkovit,
        mészkő: kalcit és dolomit,
        pirit: vas-szulfid-módosulat,
        és egyéb alkotók.

  Lelőhelyei közül a legősibb és mindmáig a legfontosabb Afganisztán (több, mint 5000 éves), amely ma is a legjobb minőségű köveket szállítja A Chilei lápiszok sok mészkövet tartalmaznak, ezért színük unalmas, kezelés nélkül használhatatlanok. Van még lazúrkő előfordulás Oroszországban is, a Bajkál-tótól nyugatra, kristályos dolomitban. Ezek is jó minőségű kövek.

  Több természetes anyaggal összetéveszthető, pl.: a lazulittal vagy kékpáttal, amely meglehetősen ritka, inkább a türkizhez hasonlít. Az azurittal amely a malachittal együtt előforduló ásvány: sötétebb kék, keménysége 3,5-4-es, sűrűsége 3,77-3,89, tehát jóval magasabb a lazúrkőnél; a szodalittal, melynek árnyalata, kissé lilás, sűrűsége, pedig 2,28.
Mivel a lapis lazuliból kevés a jó minőségű természetes anyag és a divat időnként nagyon keresetté teszi, számos utánzata létezik.
 

 

Copyright(C ) 2007, Minden jog fentartva! Drágakővésnök.hu