Drágakövek leírása
 
Rodonit

 Színe: sötétpiros, húspiros, fekete mátrixra emlékeztető berakódásokkal

 Átlátszósága: átlátszatlan, átlátszó

 Mohs-keménysége: 5,5-6,5

 Kémiai összetétele: MnSiO3 mangán(II)-metaszilikát

 Karcszíne: fehér

 Fő fénytörésmutatói: 1,733-1,744

 Fajsúlya: 3,40-3,71

 Max. kettőstörése: +0,011

 Hasíthatósága: tökéletes

 Diszperziója: nincs

 Törése: kagylós, egyenetlen, szemcsés

 Pleokroizmusa: jól látható: narancspiros, narancsbarna

 Kristályosodása: triklin

 Abszorpciója: 5480, 5030, 4550, 4120, 4080

 Kristályformája: vaskos, szemcsés tömegek; ritkán táblás, oszlopos

 Fluoreszcenciája: nincs

   Elnevezését a görög rodon (= rózsa) szóról kapta, amely a drágakő színére utal. 

  Színe: átlátszatlan piros, sötét rózsaszínű, hússzínű, szürkés-piros, barnás-piros, néha sárgás. Mindig feketén erezett, mangán-oxiddal (pirolurit) és mangán-hidroxiddal (manganit), nagyon tetszetős színjátékot mutat. Ausztráliában nemrégen fedeztek fel egy átlátszó, narancs-piros rodonitváltozatot

  A rodonitot elsősorban kaboson formára, vagy nyakláncok céljára golyókat csiszolnak belőle. Gyakran dísztárgyakat: levélnehezékeket, vázákat, dobozokat készítenek belőle. A legtekintélyesebb ismert darab egy 47 tonnás hatalmas példány, melyből a szentpétervári Péter-Pál katedrálisban álló, sötétrózsaszínű szarkofágot készítették. Finomékszerek készítésére ritkán használják. Szívós kő, megmunkálása nem könnyű

   Kémiai összetétele: mangán-szilikát, MnO SiO2 többnyire kevés vasat isrodonit kristályformálya tartalmaz.

  Legfontosabb lelőhelyei Új-Dél-Wales (Ausztráliában) és több állam az USA-ban. Kevésbé jelentősek: Oroszország
(kimerülőben), Svédország, Mexikó, Dél-Afrika, Madagaszkár.

  Összetévesztési lehetőség nincs. (Esetleg összetéveszthető a rodokrozittal.)
 

 

Copyright(C ) 2007, Minden jog fentartva! Drágakővésnök.hu