A drágakővésnökség története
 
Mezopotámia

 

Mezopotámiában a Krisztus előtti 4. évezred vége óta használtak bélyegzőket pecsét illetve henger formában. Ezek arra szolgáltak, hogy egy tárgyat az eredet illetve a tulajdonos márkajelzésével lássák el. A tekercsbélyegzők hengerformájú (fél) drágakövekből készültek, melyekbe egy ábra volt vésve. Az ábrákat főleg vallási szertartásokból illetve a mitológiából kölcsönözték.
A hengerek - melyek többnyire egy kissé puhább kőfajtából készültek, mint pl. a szerpentin - átlagos hosszúsága 3 cm, keresztmetszete 1.5 cm.
Hosszanti irányban lyukat fúrtak beléjük, hogy zsinórra lehessen őket erősíteni. ezekkozül a Holland Királyi Érmetár gyűjteménye 153 darab tekercsbélyegzőt számlál. A legrégebbiek a Krisztus előtti 3. évezredből származnak. Számos bélyegző az Akkáddiai periódusból (Krisztus előtt 2350-2150) és Ur 3. dinasztiájából (kb. Krisztus előtt 2050-1950) ered.
A legfiatalabb tekercsbélyegzők az új-asszíriai időszakból (Krisztus előtt 715) és az Achaemenidek idejéből (Krisztus előtt 6.-4. évszázad) származnak.

 

lenyomat

Zölden erezett szerpentin 
 45 x31 mm
proto dinasztikus III. periódus (kb. Krisztus előtt 2500)

Két hős és egy bikaember harca két másik harcoló csoport között; egy bikaember oroszlánnal és egy bikaember bikával.
A bika mellett van egy kicsi ábra melyen egy oroszlánfejű sas látható, oldalán két oroszlánnal.
Felette egy rosszul olvasható véset. Az ábra a mitológiából van átvéve.

 lenyomat Zölden erezett szerpentin 45 x31 mm proto dinasztikus III. periódus (kb. Krisztus előtt 2500)

lenyomat

Szürkésfekete hematit
20x 11.5 mm
I. Babiloni dinasztia (kb. Kr. előtt 1800)

Egy trónon ülő Istenség (Samas) bottal és gyűrűvel. Előtte egy istennő (a hitvese) aki egy hívőt vezet.
Az istenség előtt egy összekuporodott sakál, mögötte egy kutya, alatta a véset ékírással. Samas a napisten A hitvese

 lenyomat Szürkésfekete hematit 20x 11.5 mm. I. Babiloni dinasztia (kb. Kr. előtt 1800)

 

Copyright(C ) 2007, Minden jog fentartva! Drágakővésnök.hu