A drágakővésnökség története
 
Kréta és Mükéné

 

Az a szokás, hogy pecsétköveket használjanak a krétai (kretenzische) és hellenikus (helladische) művészetben, csak a Krisztus előtti 3. évezredben kezdett elterjedni.

A legkorábbi krétai pecsétköveken egyszerű ábrák szerepeltek, mint például geometriai ábrák és egyszerű állatábrázolások. (Ez a korszak még nem szerepel a Holland Királyi Érmetár gyűjteményében.)

A közép és késői Minói I. korszakban (Kr. előtt 1600-1500) a drágakővéső művészet példátlan virágzást élt meg. A vésés a csiszolókoronggal és az csőfúróval történt és nagy variációban voltak olyan ábrázolások, amelyeket nagymértékű naturalizmus jellemzett. Sok vallásos jelenetet és embereket állatokkal ábrázoló képeket véstek a kövekbe. A késő Minói korszakban sok bika és bikasport ábrázolás látható. Az is feltűnő, hogy az ábrázolások itt tökéletesen illeszkednek a drágakövek formájához.
Mint puhább kőfajták, a szteatit és szerpentin voltak a kedvencek. A leggyakrabban előforduló kőformák a lencseforma, mandulaforma és a hasábforma voltak.
A köveket - pont úgy, mint a babiloni hengerpecséteket - átfúrták, hogy nyakban illetve csuklón hordhatóak legyenek.
A görög szárazföld kővéső művészetét a korai hellenisztikus korszakban (Kr. előtt 2800-2000) a bonyolult geometriai formák ábrái jellemezték.

A mükénéiekre, miután a krétai civilizációval kapcsolatba kerültek, nagyon nagy hatást gyakorolt a Minói kővéső művészet. Így alakult ki egy stílus, amelyről nem egyértelmű, hogy Minoszinak vagy Mükénéinek nevezzük-e.
Csak az ábrázolások nyújtanak néha segítséget ennek eldöntésében, mivel a mükénéiek nagyobb előszeretettel használták a harc és vadászattal kapcsolatos jeleneteket,mint a krétaiak. És ekkor még mindig ott a kérdés, hogy a követ egy mükénéi vagy egy krétai vésnök munkálta meg mükénéi szolgálatban.

lenyomat

Sötétzöld szteatit. Lencseforma
18x15x6 mm
Késő Minói IIIb, kb. Kr. előtt 1300-1200

Két kecske áll fejüket egymásnak hajtva. Közös testük van. Első és hátsó lábaik között és a mezőn növényi díszítések láthatóak.
Az ábrát burijn-nel vésték.

 lenyomat: Sötétzöld szteatit. Lencseforma 18x15x6 mm Késő Minói IIIb, kb. Kr. előtt 1300-1200

 

Copyright(C ) 2007, Minden jog fentartva! Drágakővésnök.hu