A drágakővésnökség története
 
Itália

 

  -- Az Etruszkok: Kr. előtti VI.-II. század

A görög művészet -az etruszkok és görögök között létrejövő kereskedelmi kapcsolatoknak és a dél-itáliai görög gyarmatoknak köszönhetően- az etruszk kővéső művészetre csakúgy, mint az egész etruszk művészetre erős hatást gyakorolt
A legfontosabb formák voltak a szkarabeuszok (melyet a görögtől az különböztet meg, hogy díszített függőleges vonal halad a bogárforma oldalán) és a lapos, ovális gyűrűkövek.

Az etruszk vésett kövek egy bizonyos csoportjára a Kr. előtti 3. századból jellemző az úgynevezett a-globoli technika.
Ennél az ábrákat a kövekből egy kis fúró segítségével vésték ki, melynek gömbölyded feje volt.
Ez egy olyan figurát eredményezett, mely úgy néz ki, mintha kis gömböcskékből épülne fel.

 Tiszta vörös kornelián. Szkarabeusz.
15.5x 12x 9 mm
Kr. előtti V. század kezdete
Heraklész, aki Achilles-drievoet-ot (háromlábút?) hordoz. Egy férfi, a hátán lévő oroszlánbőrről és a kezében lévő buzogányról felismerhető, mint Heraklesz, háromlábút hord. A háromlábú lábai között egy csillag. Az ábra körül dekoratív perem.

 Image

 Vörös kornelián. Szkarabeusz.
18x 13x 7.5 mm
Kr. előtti III. század
Heraklesz tutajon. A tutaj egy négy amforán álló deszkából áll. Ezen félig fekve egy férfi van ábrázolva. Az ábra körül dekoratív perem.

 Image

 Csíkozott achát, teljesen lapos.
15x 11x 2mm
Kr. előtti IV. század eleje, III. század vége.
Fiatal férfi két dárdával. Földvonalon. Az ábra körül dekoratív perem.

 Image

 

  -- Itáliai gyűrűkövek: Kr. előtti III.-I. század

Az itáliai népek által gyártott vésett kövekre nagyon erős hatással voltak mind a görög gyarmatok délen, mind az etruszkok középen és északon.
A következő csoportokban egyértelműen felismerhetőek ezek a különböző hatások:

 - a. Itáliai hosszabbított figura – stílus.
Ez a csoport a hellén tulajdonságokat mutatja, mint pl. a hosszan nyújtott alak, de a kőforma Itáliai/Etruszk.

 Csíkozott achát, teljesen lapos.
16.5x 11x 2 mm
Kr. előtti II. század
Sisakos harcos.

 Image

 - b. A-globol jellegű csoport
Erre a csoportra az etruszk hatás a jellemző a gömbfejű fúró használatát tekintve.

 Bézs kalcedon gömbölyű elülső oldallal.
13x 12x 4.5 mm
Kr. előtti II. század
Vasmacska és delfin. Ezek a tengeri motívumok gyakran fordulnak elő domború gyűrűköveken.

 Image

 - c. Campaans - Hellén csoport
A motívumok ebben a csoportban görög-hellének. Kidolgozását viszont nehéz 'kerek' stílus jellemzi.

 Barnásfekete szárd gömbölyű elülső oldallal
12x 10x 3. 5 mm
Kr. előtti II. század
Dionüszosz mellkép. A fej széles és kúszónövény levelei keretezik.

 Image


 -- Római köztársaság és a császárság

A római drágakővéső művészet hosszú periódusra nyúlik: a Kr. előtti III. századtól időszámításunk szerinti 4. századra.
Az ebből az időszakból származó hatalmas mennyiségű követ leginkább a stílus és a technika szerint csoportosíthatjuk.

A Római Köztársaságban és császárságban a vésett kövek hordása nagyon közkedveltté vált.
Majdnem minden római hordott egy vagy több, értékes vagy kevésbé értékes anyagból készült gyűrűt aranyból, ezüstből, bronzból, csontból. Kövekkel vagy olcsóbb üvegpasztával ellátva.
A Római birodalmon belüli és azon kívüli kereskedelemi kapcsolatoknak köszönhetően sok különböző fajtájú kő állt rendelkezésre.
A kornelián és az achát voltak a leggyakoribbak.
A formák nagyon sokfélék voltak, mert a kövek illeszkedtek az egyre változó gyűrűdivathoz.
Az ábrák is nagyon sokfélék voltak. A motívumokat a görög mitológiából vagy a görög művészetből vették, de portrékat is és római mitológiai témákat is ábrázoltak.(például a Dioscuren.)


 -- Köztársaság: Kr. előtti III.-I. század

A római köztársaság kővéső művészetét egyértelmű csoportokra tudjuk osztani a használt technika alapján. Az Érmetár gyűjteményének beosztásánál M. Maaskant - Kleibrink munkája volt a hangadó.
A csoportokat a használt fúró által hagyott legjellemzőbb aspektusok alapján nevezték el. Emellett még nem biztos, hogy ezek a technikabéli különbségek különböző műhelyekre illetve művészekre is utalnak-e.

'Blob' - stílus: jellemzői a nagy gömbölyded felszínek, melyek az ábrát meghatározzák.

 Csíkozott achát
21x 11x 3 mm
Kr. előtti I. század
Európa bikán. Feje fölött Európa mindkét kezével leplet tart.
A mintázás vastag, kerek, henger alakú fúrócskákkal készült. A részletezés lekerekített csiszolókoronggal és vastag gömbölyded fúrókkal.

 Image

 Csíkozott achát római ezüst gyűrűben
18x 14x 4 mm
Kr. előtti I. század
Négyesfogat. Négy ló, melyek egymást átfedő szemszögből vannak ábrázolva (figyelje a lábak számát!) kocsit húznak, rajta kocsihajtó, ostorral a kezében.
A részletezés, legfőképp a lovak lábízületei kicsi körökkel vannak ábrázolva, ezek az úgynevezett 'pellet'-ek.

 Image

 

 'Pellet'- stílus: jellemzője a kicsi gömbökkel való mintázás.

  Vörös jáspis
12x 8x 3 mm
Kr. előtti I. század
Egy férfi portréja.
Főleg a hajszálak és a szakáll vésésénél használtak csiszolókorongot.

 Image

 

'Lapos bouterolle stílus’: jellemzője, hogy az ábra nem túl mély, hosszúkás, ovális formákkal van felépítve.

 Vörös kornelián
11,5x 9x 2.5 mm
Kr. előtti I. század vége- i. sz. -i 1. század eleje
Két egymással birkózó putti (angyal?).
Két putti egymással szemben ábrázolva, miközben egymás karját fogják.
A testeket lekerekített csiszolókoronggal vésték.

Image

 

 -- Császárság: Kr. utáni I.-IV. század

A császárság idején az ábrákat sokféle forrás inspirálta: görög, római, keleti, mitológiai és így tovább.
Portrékat és megszemélyesítéseket is ábrázoltak.
A sokféle téma közül többnyire azt választották ki, amelyhez a viselője személyesen a leginkább vonzódott.
Ismeretes, hogy Julius Caesar pecsétkövén  motívumként egy Venus Victrixet (Vénusz fegyverzettel, győztesként) hordott.
A Julier-ek legendás ősanyja Vénusz volt, és Julius Caesar hadjáratainak kapcsán kézenfekvő is volt a Venus Victrixre esett választás.
Augustus Caesar pecsétjén először egy szfinx volt, mely gyaníthatóan az Egyiptomban, Antoniuson és Cleopátrán aratott győzelemre utalt, ezután Nagy Sándor portréja a világuralomra utaló példaként, végül pedig a saját portréja.
Ismert személyek ábrája saját motívumként felhasználva annyira közkedveltek voltak, hogy sokan követték felhasználásukat.
A római császárságból való nagyszámú kő esetében nem könnyű elrendezést illetve kronológiát felállítani.
Zazoff az ábrák alapján különválaszt egy pár fő áramlatot a római kővéső művészetben.
a.  Arisztokrata gliptika: klasszikus mitológia, a görög művészet másolása, ismert emberek portréi.
b. Közkedvelt gliptika: témák a mindennapi életből.
c. állami gliptika : főleg a hadseregről és köztisztviselőkről szól, szerencseszimbólumok, védelmező istenek és mágikus amulettek.

A Kr. utáni II. században az arisztokrata gliptika egy virágzási időszakon ment keresztül.
A hangsúly itt a megbízók tetteire irányult: vadász - és harcjelenetek.
Ezt a 'nagy művészetben' is megfigyelhetjük, például vadászjelenetek Hadriánusz tondo-in (ágyú?), Consztantin íján és harcjelenetek Trajanus és Marcus Aurelius vitorláin.

Különböző vallásokból kölcsönzött istenségek ábráival vagy megszemélyesítésekkel ellátott kövek ugyanolyan közkedveltté váltak (egybevetve az érmék hátoldalán található hasonló jellegű ábrákat).
A portrék is megmaradtak fontos témaként.

Az i.sz. IV. században a hangsúly egyre inkább a felhasznált anyagra esett az ábra helyett.
Sok nagy, színes, gyakran véset nélküli kő fordult elő gyűrűkben, ékszerekben vagy ruhadíszítésként.
A római császárság gliptikája a használt vésőtechnika alapján is csoportokba osztható.
Pont úgy, mint a köztársasági gliptikánál, itt is arra törekszünk, hogy műhelyeket különböztessünk meg egymástól, és hogy kronológiai rendet állítsunk fel.


Klasszicizáló(klassicerende) stílus a császárságból

 Ametiszt római bronzgyűrűben
12x 5x 3 mm
I. sz.I. század
Szakállas férfi portréja.
Az egybefüggő, nem túl mély részek formázásához nagy, kerek fúrófejeket használtak. A részletezés a kúpformájú fúrófej segítségével történt.

 Image

 Barna szárd kékes fénnyel, modern foglalatban
52x 41x 2 mm
Az i.sz. I. század első fele
Ivó szatír.
Meztelen, szakállas szatír, aki nehezen tartja magát egyenesen egy borostyánnal körbefont bot segítségével. Kezében ivóedény.
Ezt a követ Vollenweider egy másik aláírt kővel összehasonlítva a művész Hyllosz nevére írta.

 Image

 Sárga kornelián
10x 8x 3 mm
I. sz. I. század
Győzedelmes Vénusz (Victrix)
Vénusz egy kis oszlopnak támaszkodik. Kezében egy sisak és egy lándzsa. Az oszlopnak egy pajzs van támasztva.

 Image

 Sötétvörös kornelián modern aranygyűrűben
12. 5x 10x 4 mm
I. sz. I. század első fele
Puttó (angyal?) kettősfogattal.
Egy kocsi mellett álló nagy szárnyú puttó két ló gyeplőjét tartja.

 Image

 

Keskeny vonalas stílus

 Nicolo modern aranygyűrűben
14x 9 mm
I. sz. I.-II. század
Cupido nyúlvadászaton
A kis istenség nyújtott karokkal egy nyulat kerget.
A részletezés rövid vonalakkal történt, keskeny csiszolókoronggal ellátott fúróval.

 Image

 Nicolo modern aranygyűrűben
16x 13 mm
I. sz. I. század
Kocsiverseny. Négy négyesfogat és egy lovas zsoké körben forognak.
A háttérben a versenyek néhány kelléke, mint pl.a spina (a versenypálya középső tengelye) és a metae (kerülőoszlopok).

 Image

 Vörös jáspis
14x 10, 5x 3mm
I. sz. I.-II. század
Fortuna. Az istennő hosszú ruhába, palástba öltözve jellegzetességeit tartja: bal kezében a bőség szaruja, jobb kezében egy evező.

 Image

 

Az összefüggéstelen rovátkák-stílus

 Karneol
14x 10. 5x 4 mm
I. sz. II.-III. század
Minerva lándzsával és pajzzsal.
Úgy tűnik, mintha az istennő keréknyomokból lenne felépítve, melyek keresztbe kasul vannak a kőbe vésve.
Ez a technika jó példája a tömeggyártásnak, mely "sietős" munkához vezetett.

 Image

 

kapcsolódó történeti tartalom:

-- - Mágikus amulettek

-- - Korai Keresztény kövek

-- -  Római kámeák

 

Copyright(C ) 2007, Minden jog fentartva! Drágakővésnök.hu