A XIX. sz.első felében az újklasszicista tendenciák, főleg a Császár stílus, egyre erősebbé váltak a kővéső művészetben. A hangsúlyt egyre inkább a külső szépségre helyezték, melyet hűvös, sima formákkal és a kő jelentős csiszolásával értek el.
A kámeák az egész 19. században közkedveltek maradtak. Készültek mind drága kőfajtákból, mind pedig olcsóbb anyagokból mint pl. kagylóból. Az intagliókkal kapcsolatban nagy gyanakvás alakult ki a 19.század során, amikor kiderült hogy nem minden kő volt valódi antik darab. Az aláírt, modern darabok még egyszer fellendülést értek el.

A köveken lévő témák nagyon sokfélék voltak.
Motívumok a klasszikus ókorból, portrék, és a tipikus 19. századi saját múlt iránti érdeklődés szolgáltak témául.

Karneol intaglió  gyűrűben 11x 17 mm 1821 Homéros. Ez a kő J.H.Simon által készült.(1752-1834)
Karneol kámea 24x 30 mm 1869 (?) Rembrandt aláírva: MC de Vries jr.
Karneol intaglió 27x 35 mm XIX. sz.első fele I. Vilmos király portréja. A nyakrészen aláírva Manson által.