Drágakövek leírása
 
"Drágakő" vagy "féldrágakő"?

   Gyakran teszik fel a kérdést, ez most drágakő, vagy féldrágakő?
A drágaköves szakmában egységesen kialakult nézet szerint nem használják a ”féldrágakő” kifejezést annak meghatározhatatlan, ugyanakkor gyakran félrevezető volta miatt!
  A „féldrágakő” még manapság is gyakran használt kifejezés, az emberek által ősidők óta gyűjtött különleges kövekre.  Azt szokták mondani, hogy a „féldrágakő” kifejezést a kevésbé értékes ékszer kövekre alkalmazzuk. A legelterjedtebb felfogás szerint a drágakőnek nevezhető a gyémánt, rubin, zafír, smaragd és a valódi gyöngy. Minden más féldrágakő. Más felfogás szerint az átlátszatlan kövek a féldrágakövek, és a többi drágakő.
 Valószínűleg mindenki találkozott már igen gyenge minőségű rubinokkal, smaragdokkal vagy csupa zárvány gyémánt briliánssal, ami „drágakő”. Ugyanakkor egy gyönyörű színekben játszó nemesopál, vagy egy szép színű topáz csak „féldrágakő”?  Ez a két kifejezés téves hatást kelt. Leértékeli az egyiket a másikkal szemben, holott lehet, hogy mind értékében, mind szépségében felülmúlja a „féldrága” a „drágát” (a kellemetlen színű, zárványos zafírokat kilóra lehet vásárolni néhány tíz euróért, viszont a gyönyörű nemesopált karát ra (1Ct. = 0,2g.) szokták adni, és a piacon ritkán fordul elő kiló számra)

A drágakövek a természetben emberi beavatkozás nélkül keletkezett ásványok, olyan szerves vagy szervetlen anyagok, melyek szépségük, ritkaságuk vagy keménységük miatt megnyerték az emberek tetszését, és megkülönböztető értékelését.
Fontos, hogy drágakő megnevezéssel csak természetes anyagokat illethetünk!
  A drágakővel, mint az ékszer díszével kapcsolatban elvárás, egy bizonyos keménység, a használhatóság és tartósság érdekében. A levegőben lévő por nagy mennyiségű apró kvarc szemcsét tartalmaz (a finom homokot fújja a szél …), ami a puhább köveket évek múltán bemattítja. Ezért azt lehet mondani, hogy az ékszerkő karckeménysége, a Mohs skálán mért legalább 7, vagy ennél magasabb. Ettől a szemponttól ugyanakkor gyakran eltekintünk, a kő szépsége miatt, (pl.: türkiz, lápisz lazuli opálok, gyöngyök, borostyán stb.) 
  A drágakövek ritka előfordulása már évszázadokkal ezelőtt felkeltette az emberek érdeklődését, és a vágyat, hogy mesterségesen ezeket, vagy legalábbis hozzá hasonló anyagokat hozzanak létre. A technika mai állása mellett alig van olyan drágakő, amit laboratóriumban ne lehetne előállítani.  Ezért a drágaköveket, melyek a természetben korlátozott mennyiségben fordulnak elő, célszerű ezektől elkülöníteni. Két további csoportot hozhatunk létre a laboratóriumi termékek között. Az egyik a szintetikus kövek csoportja, mely a természetben is megtalálható kövek mása, mint kémiai összetételét, fizikai tulajdonságait, és kristályszerkezetét tekintve. A másik a műtermékek családja, melyek olyan mesterséges kövek, amiknek a természetben nincs megfelelőjük.  Utánzatnak nevezzük azokat az anyagokat, melyek ránézésre hasonlítanak valamelyik drágakőre, de se kémiáját, se kristályszerkezetét tekintve nincs hasonlóság. Ezek megkülönböztetése a drágakőszakértők feladata.
 

Copyright(C ) 2007, Minden jog fentartva! Drágakővésnök.hu