Drágakövek leírása
 
Topáz

 Színe: színtelen, sárga, vöröses-barna, világos-kék, rózsaszínű, halványzöld

 Átlátszósága: átlátszó

 Mohs-keménysége: 8

 Kémiai összetétele: Al2(SiO4)(F, OH)2 fluortartalmú alumínium-szilikát

 Karcszíne: fehér

 Fő fénytörésmutatói: 1,610-1,638

 Fajsúlya: 3,53-3,56

 Max. kettőstörése: +0,008-0,010

 Hasíthatósága: tökéletes

 Diszperziója: 0,014

 Törése: kagylós, egyenetlen

 Pleokroizmusa: sárga t. jól látható: citrom-, méz-, szalmasárga; kék t. gyenge: világoskék, rózsaszín, színtelen; piros t. erős: sötétpiros, sárga, rózsapiros

 Kristályosodása: rombos

 Abszorpciója: 682.8

 Kristályformája: prizmák soklapú végződéssel, gyakran nyolcszögű keresztmetszet, hosszanti sávozással

 Fluoreszcenciája: rózsa t. gyenge: barnás; piros t. gyenge: barnássárga; sárga t. gyenge: narancssárga

  Elnevezésének értelmezésére többféle elgondolás létezik. Egyesek a szanszkrit tapasz (=tűz, világítás) szóra gondolnak, mások a görög topazionra, amely átlátszó, világoszöld kő neve volt, vagy topazoszra, amely utalás egy a Vörös-tengerben található mitológiai szigetre, ahol zöld köveket, valószínűleg periodotot találtak.
  A topáz színe többféle, árnyalataiban pedig igen változatos, amit túlnyomórészt a különböző oxidációs állapotú vas, a rózsaszínű és a ritkaságszámba menő piros topáznál a króm okoz.
A sárgás és barnás topázárnyalatok meglehetősen közönségesek, bár a szép aranysárgák az értékesebb drágakövek közé számítanak. A szép rózsaszínű kövek ellenben kifejezetten ritkák.

  A tiszta, zárványmentes topázokat sokszögre szokták csiszolni, gyakori a briliáns forma kialakítása is. A csak áttetsző darabokat gömbölyded –kaboson- formára csiszolva szokták díszítőkőként ékszerekben használni. Mivel hasadása tökéletes a prizma bázisával párhuzamosan, éppen ezért megmunkálásnál, foglalásnál ügyelnünk kell rá. A követ csiszolásnál úgy kell orientálni, hogy a bázislappal párhuzamosan minél kevesebb és kisebb –vagy egy sem- fazetta legyen. Vésése nem minden formát enged, aprólékos vésésnél az apró, vékony kiálló részek letörhetnek. Törése egyenetlen és aprókagylós; a bázis irányát közelítő igénybevétel esetén lépcsőzetesen fényes hasadási lapok alakulhatnak ki. (gyakori sérülés a topázoknál!)

  Kémiai összetétele fluor- és hidroxilgyök-tartalrnú alumínium-szilikát: Al9 (F, OH)2SiO4. A topáz érzékeny a kénsavra, így megmunkálásánál vigyázni kell! Az egyes kövekben található F és OH aránya változó, és ez hatással van a kövek színére. Magasabb fluortartalom esetén a kövek sárgák, barnák vagy rózsaszínűek, ha több bennük az OH: színtelenek, kék vagy zöldeskék színűek.
    Már régen rájöttek arra, hogy a topáz hevítésre megváltoztatja a színét: ha egyes brazil lelőhelyekről származó arany-sárga és vörösessárga kiinduló anyagot lassan felhevítenek 450 °C-ra, a kő színe rózsaszínűre változik; ha magasabb hőmérsékletre hevítik, elveszíti a színét. A Sri lankai topázok hevítéskor elveszítik a színüket. Egyes sárgásbarna - Szovjetunióban, Japánban, USA-ban bányászott - topázok erős napfény hatására kifakulnak. Legújabban a topázok színének megváltoztatására sugárkezelést is alkalmaznak. Színtelen alapanyagból vörösesbarna vagy sárga, rákövetkező hevítéssel kék topázok állíthatók elő. A sárga alapanyag színe teltebb lesz vagy narancsosszínbe csap át. A sugárkezelés az ilyen köveken a szokványos módszereinkkel nem állapítható meg utólag. Nagyobb laboratóriumban az ún. termo-lumineszcencia módszerrel azonosítható Sugárkezeléssel azonban a legnagyobb ritkaságot, a piros topázt nem lehet előállítani (hevítéssel sem), így az értékelés tekintetében nem követünk el hibát, ha szakértői véleményünkben erre a körülményre nem térünk ki. E helyen is csupán az ismeretanyag teljessége kedvéért teszünk róla említést. Megjegyzendő, hogy a sugárkezeléssel vagy hevítéssel előállított színek a topázok esetében stabilak: utólag nem fakulnak ki, mint ez más kezelt köveknél gyakran megesik.
    
 ImageImage Image 
 
  A topázok jellegzetes zárványai részben folyadékzárványok, gyakran két egymással nem keveredő folyadékból. Találhatók benne fonalszerű vagy hajszálszerű goethitkristályok [α-FeO(OH), ezek rőt színűek és néha olyan alakúak: mintha föl lennének tekerve. Előfordulnak továbbá orientált csillámlemezkék, kvarckristályok vagy -szemcsék; tremolit-, ilmenit-, hematitkristályok. Az orosz topázokban háromfázisú zárványokkal is találkozhatunk.
  A topázok történelmi lelőhelye: Szászország (Muldenberg), ahol kb. 1800-ig bányásztak is köveket; Oroszország (Urál és Transzbajkália), ahol nagy kristályokat is találtak, egészen 12 kg-ig.
 A legfontosabb mai lelőhelyek: Brazília, ahol mindenféle színű topázt bányásznak, továbbá Mexikó, USA, Ausztrália, Burma, Sri Lanka, Japán. Kevésbé jelentősek Észak-Írország, Skócia, Nigéria, Rhodesia, DNy-Afrika.

 Összetévesztési lehetőség igen sok, különösen a sárga és sárgásbarna topázoké. Legfontosabbak a citrin és az újabban egyre inkább divatba jövő danburit.
 

Copyright(C ) 2007, Minden jog fentartva! Drágakővésnök.hu